data bearer

Adattárolás dióhéjban: múlt, jelen és jövő

Vajon mit kell tudnunk azokról az eszközökről, melyekre rábízzuk a legféltettebb titkainkat? Ebben a cikkben visszarepítünk a múltba, megvizsgáljuk a jelent, és betekintést adunk az adattárolás jövőjébe.

Az adattárolók ősei a Hollerith-kártyák, vagyis lyukkártyák voltak, melyek olyan keménypapírból készült kártyák voltak, melyen a digitális információt lyukakkal ábrázolták. Ezeket már a középkorban is használtak mechanikai szerkezetek vezérlésére, mint például zenegép, harangjáték, stb. 1725-ben gépiesített szövőgépnél használták, majd 1805-ben Joseph Marie Jacquard a lyukkártya segítségével megalkotta az első automatikus szövőgépet.  Később automatizálás, adatfeldolgozás területén használták őket. Az első számítógépeknél lyukkártyák segítségével tárolták az adatokat, egy kártyán 80 sor volt, és egy sorban 12 hely.

Ez követték az úgynevezett Selectron csövek, melyeket Jan A. Rajchman és tudóscsoportja fejlesztett ki 1946-tól. Ez egy olyan vákuumcső volt, ami digitális adatokat tárolt elektrosztatikus töltésként. Ezen csövek kapacitása 256-4096 bit (32 512 bájt) volt. A 4096 bit Selectron 10 cm hosszú és 3 cm széles volt.

Az 1950-es 60-as években elterjedtek a mágneses dob memóriák is, amit 1932-ben találtak fel és a számítógépek fő munkamemóriájának számított. Ennek a memóriának az 50-es években a kapacitása körülbelül 10 kB volt.

Ezt követte az 1980-ban megjelenő Commodore 64 időszaka, ahol inkább a mágneses elven működő megoldások kerültek előtérbe, mint például a szalagok, majd később a  hajlékonylemez (floppy lemez). Ezeket a magyarítva flopikat az IBM fejlesztette ki és igen elterjedt módja volt az adattárolásnak az 1970 évek közepétől egészen az 1990-es évek végéig. Ezek olyan adattároló eszközök voltak, melyek egy mágnesezhető felületű hajlékony lemezből és egy azt védő keményebb tokból álltak. Ezen lemezek leolvasására és írására az FDD-t használták (Floppy Disk Drive). A flopik több méretben is elérhetőek voltak, a legkelendőbbek a 8, 5,25, és a 3,5 hüvelykesek (collos) voltak.

A legelső GB-os teljesítményű HDD (Hard Disk Drive) szintén az IBM találmánya és 1980-ban jelent meg, ez volt az IBM 3380, amelynek a súlya kb. 450 kilogrammot nyomott és mérete megegyezett egy hűtőszekrényével. A 80-as évek ezek mellett azért is fontos évszám, mert ekkor született meg a 3,5 és a 2,5 colos formátum, amit ma is használnak számítógépeinkben.

Belső adattárolók

A flopik és a HDD-k egyaránt mágneses elvet követve működnek. A mágneses technológia még ma is a legelterjedtebb módszer az adattárolásra. A HDD működési elve a következő: a HDD az adatokat egy mágnesezhető lemezen tárolja, mely lemezen különböző sávok találhatóak. Ezeket szektorokra (track) osztották, és kialakítottak egy szektort tartalomjegyzéknek. Ha a gépen keresünk valamit, akkor ez megvizsgálja a tartalomjegyzéket, hogy hányadik szektorban található, majd odavezérli az olvasófejet, mely beolvassa a memóriába. A lemezek forgási sebességét RPM-ben mérik (Rotation per minute).

Optikai adattárolók

Az optikai adattárolók rendszerének fejlesztése az 1960-as években kezdődött. Működésének lényege, hogy egy nagy adatsűrűségű eszközön kerülnek az adatok rögzítésre, és optikai úton lehet őket leolvasni.

  • CD: Általában 700 MB-nyi adatot tud tárolni, amely hang, kép, vagy digitális formátumú adat.
  • DVD: olyan optikai tároló, mely leginkább mozgókép és jó minőségű hang tárolására alkalmas.
  • Blu-Ray Disc: a DVD utódja, nagy kapacitású digitális, optikai tárolóeszköz formátum.

Félvezetők

A félvezetők csoportjába tartoznak a Pendrive-ok és az SSD (Solid State Drive). A félvezetők jelenleg is az adattárolásra használt legalkalmasabb eszközök a merevlemezek mellett, ma is ezekhez nyúlunk legtöbbször, ha adattárolásra keresünk megfelelő eszközt.

Pendrive: USB csatlakozóval egybeépített flash memória, mely egy apró nyomtatott áramkört tartalmaz a ráerősített USB csatlakozóval, egy tokba téve.

A pendrive-okat a Trek nevű cég kezdte el forgalmazni a 2000-es évek elején. Az IBM-től csak 2000. december 15-től lehet pendrive-okat vásárolni.

Tárolási kapacitásuk 256 MB-tól 2 TB-ig terjed, több évig is képes megőrizni adatainkat, és akár egymillió írási-törlési ciklust is kibír. Szabványát tekintve az USB mass storage szabványt használja. Önmagában nem képes az adatcserére. Ezek az adattároló eszközök általában FAT vagy FAT32 fájlrendszerrel vannak előformázva, azonban NTFS-sel vagy más fájlrendszerrel is formázhatóak.

SSD: Az SSD magyarul úgynevezett szilárdtest meghajtó, a pendrive-hoz hasonlóan flash memóriás tároló. Félvezetős memóriában őrzi az adatot. Az SSD egy mozgó alkatrészek nélküli tároló, ami merevlemezként csatlakoztatható a számítógépünkhöz.  Nincsen benne mozgó alkatrész, félvezetőkön belüli elektromágneses és kvantummechanikai hatások alapján működik, ezáltal kevésbé sérülékeny és kevésbé hangos, mint a más, mozgó alkatrésszel rendelkező adattárolók. További előnye, hogy egyenletesen gyors adathozzáférést biztosít.

A Felhő alapú adattárolás

Az SSD-ken pendrive-okon és a HDD-ken kívül ma már elterjedt a Felhő alapú adattárolás is, mely interneten, vagy más zárt hálózaton történő adattárolást jelent. Előnyei közé tartozik, hogy nem kell saját adattárolónkat használnunk, elég, ha internetkapcsolattal és e-mail címmel rendelkezünk, illetve használatával nem vagyunk helyhez kötve sem, így bárhonnan, bármikor elérhetjük adatainkat, ha belépünk pl. Google fiókunkba. Manapság már rendkívül sok olyan szolgáltatás elérhető, mely erre szakosodott, így az opciók tárháza végtelen, mindenki megtalálhatja a számára kedvezőt.

Természetesen a Felhővel kapcsolatban sokakban felmerül a kérdés: Nem veszélyes a neten tárolni az adatainkat? A válasz nem, hiszen ezeknek a szolgáltatóknak a feladatuk nem csak az adataink tárolása, hanem a védelme is, semmivel sem veszélyesebb a Felhőben tárolni az adatainkat, mint az éjjeliszekrényünk fiókjában egy merevlemezen.

A hologram a jövő adattárolója?

2020 vége felé megtudhattuk, hogy több cég, pl. a Toshiba, a Samsung, a Western Digital is üveg alapú merevlemezzel kísérletezik, hogy áttörést érjen el az adattárolásban, azonban a Microsoft megpróbálja ezt is felülmúlni, méghozzá azzal, hogy hologram technológiát használva létrehozza a felhő alapú adattárolás egy új generációját.

A hologram technológia legnagyobb előnye más adattárolókkal szemben, hogy UV fény segítségével egyszerűen törölhetőek az adatok, így szó szerint végtelen újraírást tesznek lehetővé. Persze, ezek még csak tervek, és rengeteg a kérdés ezzel a technológiával kapcsolatban, de a Microsoft vezetői szerint ezzel olyan adattárolási módszert hoznak létre, mely páratlan és örök életű.

Te mit gondolsz, milyenek lesznek a jövő adattárolói? Ha van ötleted, írd meg nekünk a komment szekcióban!

Szükséged lenne adattárolóra megfizethető áron? Nézz be hozzánk a Miskolc Metropol Üzletház első emeletén lévő boltunkba, ahol széles választákban találsz merevlemezeket, pendrive-okat, CD-ket és minden mást, amire hétköznapjaid során szükséged lehet!
Ne felejts el követni minket a Facebook-on, intecpcmiskolc felhasználónéven, ahol megjelenő cikkeink mellett napi ajánlatainkat is megnézheted és első kézből értesülhetsz a boltunkat érintő változásokról is!

Mutasd meg ezt a terméket a barátodnak

SHOPPING CART

close